A cigányságról a Vatikánban

A cigányság társadalmi integrációja témában rendezték a cigánypasztoráció felelőseinek találkozóját a Vatikánban március 2. és 4. között. A Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsának szervezésében tartott találkozón Magyarországot Székely János esztergom-budapesti segédpüspök és Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense képviselték.
Dúl Géza elmondta: több nemzet és lelkiségi mozgalom cigánypasztorációval foglalkozó referense volt jelen, akik fontos tapasztalataikat osztották meg egymással. Érdekességként említette, hogy a szomszédos országok egyházainak képviselői között is sok volt a magyar anyanyelvű, vagy magyarul kiválóan beszélő pap.
A tanácskozáson, fontos szerepet kapott a cigánypasztoráció és a helyi egyház kapcsolatának áttekintése. A fontos célok között jelölték meg, hogy nyújtsanak segítséget abban, hogy a cigány emberek fokozatosan megtalálják helyüket a plébániai életben. Arra is szükség van, hogy magukat az érintetteket, a cigányokat is aktívan vonják be a plébániai életbe, a lelkipásztori kisegítőként, vagy a szociális munkába. Ahhoz hogy ez megvalósulhasson, gyakran hosszú út vezet: kétirányú lelkipásztori gondozásra van szükség: a nem cigányokat is fel kell készíteni, befogadóvá kell tenni őket erre.
A magyar résztvevők értékes gondolatokkal tudtak hozzájárulni a konferenciához - mondta Dúl Géza, hiszen 2009-ben a hazai cigánypasztorációval foglalkozó lelkipásztorok évente megrendezett találkozóját már a cigány-nem cigány találkozó gondolat jegyében szervezték, és ennek a tapasztalatait tudták most megosztani a résztvevőkkel. Fölvetődött a kérdés, hogy a cigányság körében született a papi és szerzetesi hivatásokon túl, hogyan szolgálhatnánk még több egyházi hivatás születését a cigányság körében.
Színes, és nagyon sikeres színfolt volt a találkozón a Rajkó zenekar fellépése. A zenekar ez alkalommal is fergeteges sikert aratott, mind a pápai kihallgatáson, mind a trasteverei Santa Maria-bazilikában. A konferencia résztvevői és a hangversenyre érkezett római magyarok - közöttük a Rómában tanuló kispapok - hosszú tapssal köszönték meg muzsikájukat. Nagy érdeklődés övezte a svájci gárda és a magyar cigányválogatott mérkőzését is. A zenekar kifejezetten a konferencia alkalmából kapott meghívást a Vatikánba, a futballmeccsre nem az alkalomból került sor, de ez semmit nem változtat azon, hogy sokan voltak kíváncsiak a mérkőzésre is.

Mit jelentett a zenekarnak?

A világhírű Rajkó Zenekar az öt kontinens 109 országában lépett már fel. A Vatikán a 110. az országok sorában. A zenekar, mint mindig, ez alkalommal is fergeteges sikert aratott. A rendkívüli azonban az volt, hogy a trasteverei Santa Maria-bazilika ősi falai között csendültek fel a cigányzene hangjai.
Számunkra a színpad szentély, most viszont a szentek szentélyébe érkeztünk, a bazilikákban való fellépések semmi máshoz nem hasonlíthatóak - mondta a Vatikáni Rádiónak Gerendási István, a Rajkó zenekar igazgatója. - Ilyenkor a szokásosnál még átszellemültebb a zene és a művészet. Ritkán szoktam ilyet mondani, de ez hibátlan koncert volt - tette hozzá. - Négy hónapon belül kétszer is találkozhattunk XVI. Benedekkel, ami óriási megtiszteltetés a számunkra. Ez az életünk végéig elkísér, hiszen ezekkel a fellépésekkel elérkeztünk a csúcsra. Természetesen azt végig kell gondolni, hogy egy templomban milyen műsort ad az együttes, hiszen bele kell illeszkednie a légkörbe. Viszont meg akartuk mutatni, hogy cigányzenekarról van szó. Így Bach és Mozart mellett eljátszottuk Farkas Gyula, a zenekar alapítójának Cigányfantáziáját és Reményi Ede Repülj fecském című kompozícióját, amit felállva tapsoltak meg - fejtette ki az igazgató.
Gerendási elmondta: a Rajkó zenekarnak küldetése van. Amikor sokan a cigányokat említik, egy kalap alá vesznek mindenkit, ami fájó pontja a zenekarnak, hiszen a cigányság jó hírét próbálják elvinni az emberekhez nemcsak a művészettel, hanem viselkedésükkel, kiállásukkal, gondolkodásukkal is. Az ő gyerekeik már zeneakadémiát végeznek, diplomát szereznek.
Ha egyszer valaki meghallgatja a Rajkó Zenekart, biztos, hogy elgondolkodik. Mi azt szoktuk mondani, hogy kétféle ember van: jó ember és rossz ember. Ezek a művészek azok közé tartoznak, akikre a többségi társadalom tagjai is büszkén felnézhetnek, és büszkén vallhatják őket is magyaroknak - vélekedett az igazgató.
Gerendás István azt is megemlítette, hogy ugyanakkor a hazai cigányság azon része, akik nem a művészvilághoz tartoznak, mintha nem értékelnék kellőképpen a Rajkó Zenekar munkásságát. De talán csak egyszerűen kiesik a gondolatkörükből. Ez viszont fájó pont a zenészek számára, hiszen összefogásra lenne szükség, és meg kellene becsülni a cigányság kiemelkedő tagjait, legyen az művész, tudós vagy bármilyen más foglalkozású ember.
A magyarországi cigányság kénytelen beilleszkedni, de a hagyományokat nem szabad feladni, hanem őrizni kell - mutatott rá Gerendási. - A többségi társadalom szokásrendszerébe viszont muszáj beilleszkedni, hiszen egy országban élünk, amelynek megvannak a törvényei, állampolgárainak pedig a jogai és kötelességei.
Mint Gerendási mondta, ők is a cigánypasztoráció művelői, hiszen szegény környezetből emelnek ki gyerekeket, akiknek ha a tehetségét nem segítenék kibontakoztatni a Tálentum művészeti iskolában, akkor elvesznének. Ezért nyitottak kihelyezett tagozatokat az ország különböző részein, hogy ott őrizzék meg saját kultúrájukat, ahol élnek.

Magyar Kurír